6. rész
Intermezzo – A jányok, a jányok
A drámai kijelentés
után Zoey jó érzékkel elnézést kér, és fáradtságra hivatkozva javasolja, hogy
később folytassuk a tárgyalást. Mindannyian meglepődünk, amikor Mint közli,
hogy 1 óra múlva vacsoraidő – az űrhajó ideje szerint még csak délelőtt 11 óra
van. Teljesen elfelejtettük, hogy más időzónába esik a hely, ahova érkeztünk...
Így miután
elfoglaljuk a szobáinkat, csak felfrissülni marad időnk, és már vacsorázhatunk/ebédelhetünk.
Az étkezés teljes békében zajlik, mindenki csak a szomszédjával beszélget evés
közben. Ismét az ovális asztalnál foglalunk helyet, de most az összes Prugleni
megjelent. A vacsora amolyan svédasztalos, amikor leülünk, már tele van pakolva
rengeteg étellel, nincs kiszolgálás, mindenki elveszi, amit szeretne. Minden nagyon
finom, mi azt játsszuk, hogy a földi ízekhez hasonlítjuk az itteni kajákat.
A Prugleniek nagyon
csendesek, szinte csak csipegetnek, inkább csak figyelnek bennünket. Látszik
rajtuk, hogy nagyon furcsa számukra az, ahogyan vegyesen beszélgetünk, nem
különölünk el nemek szerint, mint ők.
Én természetesen
Sharon mellett ülök, de most kevés figyelmet kap tőlem, inkább próbálom
megfejteni a Mint és Ronett között érezhető feszültséget. A barátnőmnek ez
természetesen nem tetszik, ráadásul korábban hallotta, amikor beígértem a
büntit Chen-nek, így sejthettem volna, hogy történni fog valami. Főleg amikor
leejti a kanalát, és az udvarias Serpent „véletlenül” az oldalába kapja Sharon
könyökét, miközben felemelkedik. Azt viszont már senki sem tekintheti
véletlennek, amikor a barátnőm pohara – és a tartalma – Serpent ölében
landol...
A Prugleniek pár
pillanatig döbbenten figyelik a történéseket, én próbálom kitalálni, hogyan
kérjek segítséget Zoey-tól, amikor Ronett felnevet. Ez még inkább ledöbbent
mindenkit, ez az első érzelem a vendéglátóinkon, eddig max. egy-egy szemöldökráncolás
jelezte, ha valami nem tetszett nekik. Látom Serpent-en, hogy nem tudja, mit is
reagáljon, ha magunk lennénk, akkor már elhangzott volna egy komolyabb fenyegetés,
de most diplomáciai úton vagyunk. Engem viszont annyira nem zavar a helyzet, de
csak annyit mondok Sharon-nak: – Vacsora után akkor négyesben találkozunk,
Édesem!
Azt persze nem
tudom, hogy Chen mit fog szólni a dupla büntihez, de Serpent megnyugtat, hogy ebben
csakis az ő szava a döntő. Így az én szobámban gyűlünk össze. Amikor a másik
pár megérkezik, Sharon már a sarokban áll, csak egy rövid blúzban, pucér
popsiját felkínálva bárki tekintetének. A fenekén még halványan látszódik a
reggeli (valójában pár órával korábbi) bünti nyoma. Szerintem az én kedves barátnőm
most elszámolta magát egy kicsit, amibe még az időeltolódás is belejátszik. (A
szerző megjegyzése azoknak, akik az Észbontók szintjén vannak: Sharonnak minden
reggel jelentkeznie kell büntire, de mivel a bolygón másik időzónában vannak a
szereplők, így a két bünti között nem telik el 24 óra, csak nagyjából 16, és
közben egy újabb fenekelést is kap...)
Serpent a hóna alatt
hozza a korábban emlegetett paddle-t, és miközben leteszi az asztalra,
elégedetten legelteti a szemét Sharon popsiján. Én sem tétlenkedek, megragadom
Chen karját, és próbálom a szomszédos sarok felé terelgetni. Amikor ellenkezik,
akkor drasztikusabb módszerhez folyamodok, és az egyik fülét kapom el. Így már
könnyebb irányítanom, de természetesen nem maradna a kijelölt helyen, ha
Serpent nem lépne közbe. Azt nem hallom, hogy mit suttog a fülébe, de ezt
követően Chen engedelmesen tűri, hogy lehúzzák a nadrágját és a bugyiját, és
ott marad a Sharonnal szomszédos sarokban.
Most már nekem is
van min legeltetnem a szememet, Sharon pedig egyre látványosabb mocorgással
jelzi, hogy nem feltétlenül örül a riválisnak, aki elvonja a figyelmet az ő
fenekéről. Mivel szeretnék pár percet beszélgetni Serpent-tel (a prugleni
szeszes ital egészen jó), így most én lépek oda a barátnőmhöz, és miközben
komoly fenyegetéseket suttogok a fülébe (igazából a nyakszirtjére), a kezem
felcsúszik az oldalán, és keményen megcsavarom a mellbimbóját.
Sperpent-tel eléggé
összebarátkoztunk a hosszú út alatt, köszönhetően annak is, hogy mind a ketten
szeretjük a jó söröket. Persze az űrhajón nem hozhattunk magunkkal túl sok
innivalót, de a vulcaniak automatája eléggé jó nedűt tudott előállítani. De az
igazi mindig jobb, így most élvezettel kortyolgatjuk a helyi alkoholos italt,
ami meglepően hasonlít a Pilsenire.
– Szerintem kezdjük
egy kis bemelegítéssel – mondom, miközben az egyik széket a kanapéval szembe
helyezem. Igazság szerint Chen popsiját a kedvenc hajkefémmel terveztem
kiporolni, de Sharon-ra ráfér egy kis könnyítés, így marad a tenyerünk.
Megragadom a
barátnőm karját, a szoba közepére ráncigálom, majd a székre ülve a térdeimre
fektetem. Nekem igazából Mon Dy-val volt megbeszélnivaló ügyem, Serpent pedig
Sharon-ra fente a paddle-ját, de jobb, ha a bemelegítést ismerőstől kapják.
Serpent követi a példámat, ő a kanapét használja, Chen pedig szinte úgy repül a
térdére, hogy a lába alig éri a földet.
Amíg várom, hogy
Serpent megfelelő helyzetbe hozza Chen-t, elmélázva simogatom Sharon popsiját,
kezem be-betéved a combjai közé. A tenyerem éle nedvességet érez – tudhattam
volna, hogy már egy idegen férfi tekintete is ilyen hatást vált ki belőle. Nem
tudom, hogy reagáljak rá, az ujjam egy pillanatra elmerül benne, de hogy kifejezzem
nem-tetszésemet is, egy kicsit belecsípek a combja belső felébe, amikor elveszem
a kezemet.
Megvárom, míg
Serpent tenyere lecsap Chen popsijára, majd én is követem a példáját. Az első
pár fenekes után felvesszük egymás ritmusát, a szobában visszhangzanak a feszes
bőrre lecsapó tenyerek. Részemről ez most nem büntetés, nem ütök ugyanarra a
helyre többször, folyamatosan, nem célzok a popsi alsó részére – a célom az,
hogy Sharon popsiját egyenletesen bemelegítsem. Persze az ütéseim nem simogatások,
a barátnőm popsija szépen kezd pirosodni, de nem ehhez van szokva, és ennek
jelét is adja, amikor egyre inkább tekergetni kezdi a fenekét.
Átpillantok a másik
párra, látom, hogy Serpent sokkal keményebben bánik Chen-nel. Ez persze nem meglepő,
Chen popsiján látszott, hogy egy ideje nem kapott ki. Elmosolyodok, amikor
látom, hogy Mon Dy keze elindul hátrafelé, megvédeni a popsiját, de félúton
meggondolja magát. Összevigyorgunk Serpent-tel, és mind a ketten kiosztunk egy
kemény sorozatot a térdünkön hasaló lány popsijára.
Egyszerre hagyjuk
abba a fenekelést – azt nem tudom, hogy ennyire összehangolódtunk, vagy csak
véletlen. Serpent megragadja Chen haját, felemeli a fejét, és valamit súg a
fülébe. Én pedig ismét Sharon combjai között vagyok, megmarkolom a punciját,
jelezve, hogy az csak az enyém...
Egy perc múlva Chen
az én térdemen hasal. A csere zökkenőmentesen zajlott le. Mivel Sharon jobban
nevelt, így nekem elég volt csak pár paskolással jelezni, hogy vége, és álljon
fel, Serpent viszont kénytelen volt felállni, és átráncigálni Chen-t a rövid távolságon.
Persze amikor megragadom Mon Dy karját, már nem menekülhet tőlem.
Chen popsija
közepesen piros, kellemesen meleg a tenyeremnek. Miközben megsimogatom, a
tekintetem összeakad Sharonéval. Huncut barátnőm a nem túl kényelmes pozíciójában
is engem figyel, oldalra fordított fejjel, szemében a jól ismert nézéssel.
Amikor engedem, hogy egy másik pasi elfenekelje, mindig úgy néz rám, mint egy
ártatlan angyal, akit valami hatalmas igazságtalanság ér éppen, és ennek csak
én vagyok az oka, amiért nem akadályozom meg. A szemében egy jó adag durca
mellett leheletnyi esdeklés (vigyázz rám), és persze sok-sok szeretet. Nem
tehetek róla, de egyszerűen imádom.
Most is Serpent
tenyere csap le először Sharon popsijára, én pedig nem tudom levenni róluk a
szememet pár másodpercig, így jó 10 fenekessel le vagyok maradva, mire én is
belekezdek. De nem hiszem, hogy Chen panaszkodhatna rám. Sharon bemelegítése
eléggé játékos volt a részemről, olyan, mintha csak most kezdeném a porolást.
Mon Dy popsijára pedig ráfér egy alapos elnáspángolás, így nem fogom vissza magamat.
Mivel már nem teljesen hideg a bőre, és nem tudom, hogy Serpent-nek mik a
tervei (most ő a vendég, ő diktálja az ütemet), ezért egyből tízes sorozatokkal
kezdek. A távolabbi, jobb félgömb (amely jobban kézre esik) közepére 10 csípős
fenekes, majd valamivel feljebb ismét 10. Jöhet a bal oldal, legfelső része,
majd itt is a félgömb közepe. A sorrend nem véletlen, a kör végére hagyom a
popsi alsó részét, ami eleve érzékenyebb, és 40 fenekes után még inkább kijön a
hatása. Nem is csalódok, Xen már a bal oldali sorozat végén kalimpálni kezd a
lábával, amikor pedig a jobb oldal kerül sorra, nem tudja megállni, hogy ne
kapja hátra a kezét.
Ez persze nem okoz
gondot, és miközben bal kézzel a derekához szögezem a csuklóját, amolyan
büntetésképpen kiosztok egy húszas sorozatot a popsija közepére, mind a két
félgömbjére egyszerre. És ha valami működik, akkor ne változtass rajta :) Így
egy pillanatnyi szünet nélkül elkezdem az újabb kört, de most már minden egyes
helyre 20 fenekest osztok ki...
Mire a végére érek,
Chen eléggé hangosan fejezi ki a nemtetszését, nekem pedig a tenyerem kezd el
egyre jobban sajogni. Tartok egy kis szünetet, és miközben simogatom a térdemen
fekvő popsit, áttekintek a másik kettősre. Sharon most már lehajtott fejjel a
padlót bámulja, popsiját tekergetve próbál kitérni a csípős ütések előtt, melyeket
halk hangokkal kísér.
– Még 50, és áttérhetünk
a komolyabb dolgokra – mondja Serpent, miközben összenézünk.
– Egyetértek –
felelem.
A lányok válaszára ebben
a helyzetben senki sem kíváncsi, így most ismét egymásra hangolódva kezdjük a
kiosztását. Én egy kicsit(?) gonosz vagyok, és mind az 50 fenekest egy helyre,
a popsi közepére osztom ki. Az eredménye nem is marad el, nagyjából a
harmincaik után Chen száját a sok „Auuu” után egy csúnya szó is elhagyja. Én
pedig nem hagyom ki a ziccert.
– Ezért szappan jár
– mondom, és figyelmen kívül hagyva Chen protestálását, kiosztom a maradék
fenekeseket.
A figyelmem most
ismét Sharon felé fordul és látom, hogy neki sem esett jól az utolsó ötven, bár
szerintem Serpent nem egy helyre ütött, de azért az ő fenekesei erősebbek
attól, amit én szoktam kiosztani. Egy pillanatig megsajnálom a barátnőmet, de
még időben figyelmeztetem magamat, hogy csak saját magának köszönheti, amit
kap, hiszen neki most nem kellene a büntetettek között lennie, ha nem
provokálja ki magának.
Felállítjuk a
lányokat. Chen egyből dörzsölni kezdi a popsiját, Sharon viszont rám tekint az
engedélyért, és csak akkor érinti a feszes félgömbjeit, amikor egy kurta biccentéssel
engedélyt adok rá. Serpentet egy kicsit félrevonom, és töltök mindkettőnk poharába.
– Nem tudom, hogy
neked mi a véleményed róla, de nálam a csúnya szavakért büntetés jár. Ami több
minden lehet, a legenyhébb talán a száj szappannal történő kimosása.
– Ezt én is
támogatom – feleli a barátom mosolyogva, nagyot kortyolva a poharából. –
Szerinted az itteni fürdőszobában találunk megfelelő szappant?
– Nálam mindig van,
kimondottan erre a célra – mondom, és közben már veszem is elő a csomagom egyik
oldalzsebéből. – Ha nyitva hagyjuk a fürdőszoba ajtót, akkor mindent látni
innen is. Kezd el, én addig adok valami elfoglaltságot Sharonnak.
Egy másik zsebből
egy kis csomagot veszek elő. Miközben elkezdem kicsomagolni, Chen igen
kelletlenül indul meg Serpent előtt a fürdőszoba felé. Sharon sem látszik
túlzottan boldognak, mivel ő jól tudja, hogy mit is tartalmaz a csomag, amivel
éppen foglalatoskodom.
– Vesd le a felsődet
– mondom, miközben az utolsó csomókat kötöm ki a csomagon. Sharon elsőre
tiltakozik, de elég csak ránéznem, és egyből engedelmeskedik. A következő
dologhoz nem kell teljesen meztelennek lennie, de joggal feltételezem, hogy ha
Serpent így látja majd, akkor valamivel kevesebb fenekest fog kiosztani neki.
A kibontott dolog
olyan 40 centis hosszú rudakból áll, melyeket a két végüknél egy lánc köt
össze, amolyan szőnyegszerűen, a rudak között pár centiméter hézaggal. Leterítem
a szoba közepére, szemben a fürdőszobával. Sharont nem is kell utasítani, jól
tudja, hogy erre kell térdepelnie. És mivel okos kislány, így csak egy
pillanatig tétovázik, hogy a cicije, vagy a popsija legyen a fürdő felé.
Mivel eléggé mérges
vagyok rá, így a legnehezebb pózt jelzem neki, két érintéssel: kezek tarkóra,
és a lábak nem érinthetik a földet. Ebben a helyzetben már az első másodpercben
mocorogni kezd, és jól tudom, hogy pár perc után már bármit megtenne. De most
nem ez a játék, és tényleg csak 1-2 percről van szó.
Ugyanis közben
Serpent már javában ügyködik a szappannal Chen szája körül. Amikor belépek, egy
kicsit komikus, ahogyan a lány próbálja úgy távol tartani a barátom kezét, hogy
az ne tűnjön komoly ellenkezésnek. Mivel nincs sok időnk, megragadom Mon Dy
karját, és most már semmi akadálya egy alapos szájkimosásnak. Serpent pedig jó
munkát végez, a végén a szappant Chen ajkai között hagyva felkapja a fürdőkefét,
és miután én kilépek oldalra, egy tucatot kioszt a lány fenekére. Meg kell mondanom,
hogy ez tényleg hatásos volt, Chen tiltakozását elnyelte a szappan, de komoly
erősfeszítésembe kerül, hogy egy helyben tartsam.
Miközben Serpent
engedélyt az öblítésre, a figyelmem ismét Sharon felé fordul. Jól látom, mennyire
kínlódik, hogy megtartsa az elvárt pózt (pedig nem is ígértem semmilyen büntit,
ha leteszi a lábát...), de megvárom, amíg Serpent is megbámulja a teljesen
meztelen barátnőmet.
Miközben Chen
grimaszolva kijön, én nagy kegyesen engedélyezem, hogy Sharon felálljon. Kb. 2
percet tölthetett a léceken, de a térdén széles vörös csíkok láthatóak. Most is
esdeklően tekint rám, de nemet intek, nem érintheti meg a sajgó területet.
Közben Serpent követ
engem, és most már Mon Dy is teljesen meztelen. Jól tudom, hogy a barátom a
paddle-val akarja büntetni Sharont, így két ujjam közé csíptetem a
mellbimbóját, és így vezetem az asztalhoz. A jobb oldalára hajoltatom. Sharon
tapasztalt, mindenféle utasítás nélkül megragadja az asztal túlsó felét, a
lábát pedig elég széles terpeszbe teszi.
Most már én
irányítom a dolgokat, Serpent pedig követ. Így pár pillanat múlva az asztal
másik felére Chen felsőteste kerül, lábai hasonló terpeszben – csak annyi a különbség,
hogy őt a fülénél fogva vezették oda.
Serpent a kezébe
veszi a paddle-t, én pedig azt mondom: – Kezdjünk fejenként hárommal.
Átmegyek az asztal
másik oldalára, és megfogom mindkét lány egyik kezét. Serpent nem sokat
tétovázik, megáll Chen mellett, beméri a távolságot, majd rövid szünetekkel
kiosztja a három ütést. A paddle hatásos, nem is kell mondani. Chen a második
után elengedi az asztallapot, így kénytelen vagyok mind a két kezemmel őt
tartani. És most elnézem, hogy ismét egy csúnya szó hagyta el a száját, ezt
most jobban érthetőnek tartom.
Amikor Sharon kerül
sorra, hasonló módon reagál, de ő nem kockáztatja, hogy bármilyen illetlent
mondjon, inkább a körmét mélyeszti a kezembe.
Most én következem.
Serpent követi a példámat, és mind a két kezével megragadja Chen csuklóját,
miközben én kiosztom a saját hármamat. Én jobban elnyújtom a dolgot, két ütés
között hosszabb ideig várok, és a harmadik előtt megdörzsölöm mindkét lány
popsiját. És be kell vallanom, hogy Sharon esetében jóval visszafogottabb
voltam – pár óra múlva ismét el kell porolnom.
De jól tudom, hogy
ez még nem elég, így miközben lágyan dörzsölgetem a barátnőm popsiját, azt
mondom Serpentnek:
– Tőlem már eleget
kapott Sharon, és ha jól gondolom, akkor neked sem az a célod, hogy most Chen
tőled kapjon, azt bármikor megteheted. Azt javaslom, hogy csak azt a lányt
fenekeljük el, akivel elszámolnivalónk van.
– Rendben –
válaszolja Serpent, és most ő tölti tele a poharakat. Érdekes módon most a
lányok sem tiltakoznak :)
– Úgy gondolom, hogy
még kilenc a paddle-val Mon Dy popsijára a részemről éppen elég lesz, így meglesz
a tucat, ami mindig egy elég jó szám.
– És ez nekem is
megfelelő – feleli a barátom –, ennyi szerintem is éppen elég a vacsora alatti
dolgokért.
A lányok sem
tiltakoznak, de jól tudják, hogy feleslegesen tennék. Így csak a popsijuk
feszül meg nagy egyetértésben.
Ismét kézbe veszem a
paddle-t, miközben Serpent megragadja Chen kezét. Megvizsgálom a popsiját, ami
most már mélyvörös színben pompázik. Nem tudom megállni, és mielőtt ellépek,
keményen a combja belső felére csapok a kezemmel. Ez a minimum, amit megérdemel
– és persze a 9 paddle.
Most sem sietem el,
minden ütés után várok jó 20-25 másodpercet, hogy Chen rendesen át tudja érezni
a hatását. És minden beképzeltség nélkül el kell mondanom, hogy jó munkát
végeztem, a végére Serpent teljesen kiizzad, hogy helyén tudja tartani a
barátnőjét. A lány popsija pedig a szivárvány minden színében pompázik – és mi
lesz még holnap...