Játékbaba
Szerző: Mína
Ella idegesen tördelte az ujjait, előtte
gyűrött magazinok hevertek festői rendetlenségben. Belekotort, és a kupac
aljáról előhúzott egyet. A címlapról feszes keblű lány mosolygott rá sokat
ígérően. Ella dühösen rásziszegett, majd őrült tempóban lapozott az őt érdeklő
hirdetéshez. Újra elolvasta annak ellenére, hogy már kívülről tudta, már
álmában is ezek a szavak lebegtek előtte.
„Játékbabát keresek…”
Talán már el is késett. A magazin 1
hetes. Most már rá kell szánnia magát, nincs több ideje, valamit tenni kell.
Többször újra kellett próbálkoznia, mert félreütötte a számokat. Hatalmas
megkönnyebbülésére hangpostafiók jelentkezett. Gyorsan megadta a telefonszámát,
majd bontotta a kapcsolatot. Szeme újra a szövegre rebbent.
„…igényeim kielégítésére…”
Azok az igények, ó! Hogyan juthatott
idáig? Az a vicc, hogy meglehetősen könnyen. A férje lelépett, és itt hagyta a
svájci kölcsönnel, amiről úgy tudta, hogy igazán nem nagy összeg. Nem bizony,
150 ezer forint. Három műszakban, állandó túlórával együtt sem keres ennyit a
gyári szalag mellett. Az a szemét állat! De ő is hibás, észre kellett volna
vennie, hogy valami készül. De ő már csak akkor kapott a fejéhez, amikor SMS-t
kapott állítólagos üzleti útján lévő férjétől. Így hangzott: Lecseréltem a
puncidat egy másikra. Szexuális szolgáltatásaimért a számlát havonta benyújtja
majd a bank.
„…Kerek popsijú, karcsú, de nem vékony…”
Ó, igen, a popsija legendásan gömbölyű,
csípője talán egy kicsit szélesebb az ideálisnál, de éppen attól olyan buja.
Legalábbis a férje szerint. Mindig szűk, túl rövid szoknyákat kellett hordania,
legalább egy számmal kisebb, áttetsző blúzzal, hogy ő büszkélkedhessen a
szexbombázó csajával. Időnként baráti társaságban belemarkolt a feszes, telt
keblekbe, vagy rácsapott a formás fenékre, ezzel a kijelentéssel: Látjátok, mim
van? A barátai, ugyanolyan tuskók, mint
ő, ezen nagyokat röhögtek. Ella nem is bánta volna az eltűnését, ha nem lett
volna az a kölcsön.
„… 25-30 év közötti, intelligens nők
jelentkezését várom…”
Azon meg nem kell csodálkozni, hogy
szinte semmit sem tudott a kölcsönről. Semmiről sem tudott semmit, még a saját
leveleit sem bonthatta fel. Azon is csodálkozott, hogy a férje hagyta dolgozni.
Igaz, azt is csak mostanában. Valószínűleg nem ment az üzlet úgy, ahogy
szokott. Ella már mindent ezerszer átrágott, felkereste az állítólagos
barátokat, de azok sem segíteni, sem pedig a férjéről információt adni nem
voltak hajlandóak. Egyedül volt, mint az ujja. Rokonai nem voltak, árvaházban
nevelkedett. Érettségi előtt ismerkedett össze a férjével, nem is fejezte be az
iskolát. Most itt állt 27 évesen, talpig bajban.
„…spanking és anál játékokra…”
Végül oda jutott, hogy kurva lesz. Azzal
azért tisztában volt, hogy a sarki prostik nem túl sok pénzt tarthatnak meg, és
hát gyomra sem igen volt hozzá. Ő inkább a szex újságokban hirdető testi
kisiparosokra gondolt. Vett egy halom újságot (óriási napszemüvegben, és talpig
vörösen), majd átböngészte azokat egy kis tapasztalatszerzés céljából. Többször
nekifutott a hirdetés fogalmazásának, de mindig elrémült attól, mit szólnak
majd a szomszédok, ha mindig más férfi jön hozzá. És a falak sem túl vastagok.
Az utolsó újságban bukkant erre a féloldalas hirdetésre.
„…A szolgálatot bőkezűen jutalmazom,…”
Miféle férfi ad fel ilyen hirdetést?
Biztos rondább, mint a hét főbűn együtt. Ha rendes fickó lenne, találna magának
nőt. Félrehajította az újságokat, de aznap jött a levél a bankból a
hátralékokról. Utolsó felszólítás. Az autót már eladta, a lakást nem tudja, az
a banké. Újra elővette hát az újságot. Spanking és anál. Mostanra már tudta,
miről lehet szó. Szerencsétlenségére belefutott néhány durva videóba.
Rettegett.
„…zsákbamacskát nem veszek…”
Mikor 2 nap múlva befutott egy SMS a
telefonszámról egy pesti kávéház címével, és egy időponttal, Ella előkészületeket
tett. Egészen pontosan vett egy beöntő szettet és indulás előtt alkalmazta is.
Bár teljesen egyedül volt, és a kutya sem tudta, mégis lángolt az arca egész
idő alatt, míg a lakásához közeli találkahelyre sietett. Elbizonytalanodva
lépett be. Semmit sem beszéltek meg, és nem tudta kit keressen. Több magányos
férfi is ült ott kávét szürcsölve, újságot lapozva. Ahogy ott állt egyre
kétségbeesettebben, egyszer csak határozott kéz markolta meg a könyökét.
– Talán beljebb mehetnénk. Teljesen
elállod az ajtót – szólt hozzá egy magas férfi, s egy kis asztalkához vezette.
– Én várok valakit… – dadogta
keservesen, miközben lehuppant a székre.
– Azt hiszem engem – jött azonnal a
válasz. – Ákos vagyok, te pedig Játékbaba.
Ella fülig pirult, ámultan jártatta meg
szemét a férfin. Magas, izmos, de nem túlizmolt, vállig érő, kissé hullámos
barna haj, fürkésző barna szem. Kifejezetten jóképű, vonzó férfi. A lányból
kibukott az első mondat, az eszébe jutott:
– Maga nem is ronda!
– Kedves. De az előzményekre való tekintettel
talán tegeződjünk. Értem mire gondolsz. Nincs problémám a „nőszerzéssel”, csak
nincs kedvem keresgélni. Nekem nem barátnő kell, nem egyenrangú fél. Nekem
szolga kell, aki minden kívánságomat teljesíti. Akinek vörösre verhetem a
hátsóját, és akinek utána meg is dughatom anélkül, hogy egy „ne” hangot is
hallanék. Kivéve persze, ha én épp úgy akarom.
Ella szájából meglepett kis ó bukott ki,
úgy érezte, rögtön elsüllyed zavarában, de csak akkor, ha nem lobban lángra az
arcába futó vértől. Ákos csalódottan nézte a pironkodó lányt. Nem őt kereste.
Nem mintha a testével bármi probléma lenne. Igazán formás, szexi, még a nagyon
közönséges, ringyós öltözet ellenére is. Hosszú, barna haja bájos pofit
keretezett, zöld szeme szinte világított, a szája harapnivalóan csókos volt. De
ő nem egy pironkodó nebáncsvirágot keresett, mondjuk nem is egy kiélt kurvát.
Elég nehéz volt neki megfelelni, ezt ő készséggel elismerte.
– Azt hiszem, nem igen van mit
megbeszélni. Igyunk együtt egy kávét, aztán mindenki mehet a maga dolgára –
mondta kissé durván.
Ella szemei tágra nyíltak a rémülettől.
– Jaj, ne… kérem… Nem tetszem magának?
– Önnek, – javította ki oda sem figyelve
a férfi. – De kértem, hogy tegezz… Nagyon csinos vagy, semmi kifogásom a
kinézeted ellen, de nekem te túl… milyen is vagy? Mond csak fenekeltek már el
téged, vagy beengedtél valaha is egy férfit a popsidba? Nem is kell
válaszolnod, látom. Te spanking- és análszűz vagy – állapította meg a férfi.
Kis mosollyal nézte az egyre nagyobb
kínban lévő lányt. Tagadhatatlanul vonzó lehetőség, hogy ő lehet az első, ő
formálhatja a maga kedvére, de neki ehhez nem volt türelme.
– Neked is be kell látnod, kedves …
– Ella – suttogta a lány.
– Ella, nem téged kereslek.
– De én… én készültem…a próbára… –
nyöszörögte Ella, miközben kis könnycsepp futott végig az arcán.
Ákos felnevetett, majd gyorsan rendelt
két feketét az odalépő pincértől.
– Készültél? Mint az iskolában?
– Nem! Én ÚÚÚGY készültem…
– Hogy úgy? – kérdezte az egyre jobban szórakozó férfi.
– Jaj, hát ÚÚÚGY… tudod – jött az ideges válasz, s a lány a picit megficánkoltatta popsiját a széken.
– Nem! Én ÚÚÚGY készültem…
– Hogy úgy? – kérdezte az egyre jobban szórakozó férfi.
– Jaj, hát ÚÚÚGY… tudod – jött az ideges válasz, s a lány a picit megficánkoltatta popsiját a széken.
Ákos felsóhajtott, ezt nem bírja nem
kipróbálni. Megvárta, míg a fürge pincér újra elsiet, és elővett a kabátja
zsebéből egy kis fadobozt. Ella habozva nyitotta ki. Három pingpong labdányi
fémgolyót látott vékony lánccal összefűzve, mellettük egy kis doboz krémet.
Tétován pillantott a férfira.
– Menj és tedd fel szépen, Tudod… ODA –
szólt Ákos, és hangosan felnevetett.
Ez a lány valami egészen édes volt.
Senkit sem látott még, aki ennyire, és ennyi időn keresztül el tud pirulni.
Kényelmesen kortyolgatta a keserű kávét, miközben várt. A lány kissé furcsán
lépkedett, mikor felbukkant. A gésagolyókban lévő apró kis nyelvecskék
odakoccantak a golyó falához, furcsa rezgést keltve. Egészen különleges érzés
volt, kissé kényelmetlen is. Letette a dobozt a férfi elé, óvatosan, merev
derékkal leült, de a kávéhoz nem nyúlt.
– A golyók természetesen vadonat újjak –
súgta oda neki a férfi, miközben egy ötezrest dobott az asztalra a két kávéért.
– Gyere, sétálunk egyet.
Első próba, gondolta Ákos, miközben a
mellette sétáló nőt figyelte. Nincs szüksége érzéketlen nőre. Elsősorban
szolgát akar, de vágyat is akar kelteni a meggyötört testben. A gésagolyók
hamar kiderítik, ennek az igényének megfelel-e a lány. Pár perccel később
elégedetten vette észre a jeleket. Ella a csípőjét finoman tekergetve lépdelt,
ajkai elnyíltak, aprókat lélegzett. A szembejövő férfiak mind megfordultak
utána, de ő észre sem vette, annyira lefoglalta az a furcsa érzés, ami
elöntötte.
Ákosnak ennyi elég volt, leintett egy
taxit, hogy minél előbb célba érjenek. Az autó egy luxus lakóház előtt állt
meg. A több emeletes épületnek portása is volt, aki előzékenyen nyitott előttük
ajtót, és egy pillantással sem mutatta, hogy furcsállná Ella jelenlétét ebben
az elegáns környezetben.
– Balogh úr! Parancsoljon a kártyája –
hajolt meg, és átadott egy kis lapocskát.
A lift hamar az épület legfelső
emeletére repítette őket. Ella szájtátva bámészkodott, mikor kiléptek a puha
szőnyeg borított folyosóra, melyen csak egy párnázott ajtó árválkodott. Ákos
végighúzta a kártyát az érzékelőben, s már be is léptek a legcsodálatosabb
lakásba, amit a lány valaha is látott. Még a belsejét lassan elöntő forróságról
is megfeledkezett. A kis előtérből óriási nappali nyílt, földig érő ablakokkal,
és olyan berendezéssel, amit eddig csak filmekben látott.
– Micsoda nő! – súgta, s valóban olyan
volt, mintha abból a filmből másolták volna a szállodai szobát. Ákossal nem
törődve körbejárt. A fürdőszobában terpeszkedő hatalmas fürdőkádat percekig
csodálta, majd egy olyan ajtóra bukkant, amin nem tudott benyitni.
Ákos újra lehúzta a kártyát az újabb
érzékelőn, és Ella előtt olyan látvány tárult fel, ahogy belépett, ami
meglepett, kissé rémült kiáltást csalt az ajkára. A falakon szíjjak, ostorok
lógtak, és olyan fa és bőr izék, aminek Ella még a nevét sem tudta. Közvetlenül
mellettük kötelek, bilincsek hevertek a polcokon. A lány a szobában lévő
tárgyak közül csak kettőnek tudta a nevét biztosra, az egyik egy nőgyógyászati
szék volt, a másik egy deres. A többi fura holmit nem tudta megnevezni, de
biztos volt benne, arra használatosak, hogy egy testet a kívánt pózban megtartsák.
Levegő után kapkodott.
– Nos? Meggondoltad magad? – kérdezte
kissé csalódottan a férfi.
– Ne… nem… Kezdjük… – rebegte a lány.
– Mit? – nevezett fel Ákos, majd kihúzta
a reszkető nőt a „játszószobából”. – Arra már nem is vagy kíváncsi, te mit
kapsz cserébe?
– Jaj, de… igen… hogyne – kapott észbe a
lány. Ő most tulajdonképpen eladja a testét, és még csak meg sem kérdezi, hogy
mit fed a bőkezű.
– Amíg velem vagy, ebben a lakásban
fogsz élni… Esetleg ez gondot okoz? Nem? Helyes. A lakás teljes költségét én
fizetem. Minden kitöltött hónap után kapsz 300 ezer forintot. A ruháidat én
veszem… Ha a többi is olyan, mint ami rajtad van, akkor teljes ruhatárat kapsz.
Amint látod, ez egy luxusépület. Van étterme, konditerme, uszodája. Az ételt
bármikor felhozathatod, az étterem reggel 9-től van nyitva este 10-ig. Kapsz
tőlem egy kártyát, amivel az épületben fizethetsz, máshol nem használható. A
lakást bejárónő takarítja, kivéve a játszószobát, az a te feladatod. A hölgy
bármit megvesz neked, amire csak szükséged van, csak írj neki egy listát. A
szomszédban van egy kellemes bolt, számlát nyitottam, ott te is vásárolhatsz,
de ha bármit megkívánsz, a portást is felhívhatod. Természetesen vannak
határok, de úgy gondolom, magadtól is tudod, hogy ily módon nem tapsolhatsz el
100 ezreket. Elvárom, hogy mindig a szolgálatomra légy, de úgy gondolom,
szükséged van némi komolyabb tevékenységre… Mond csak, mi a szakmád?
– Nekem nincs… érettségi előtt
otthagytam a gimnáziumot a férjem kedvéért.
– Férjnél vagy? – mordult fel komoran
Ákos.
– Elhagyott. Ezért kell ezt… Elhagyott.
– Beiratkozol egy középiskolába
levelezőn, és befejezed az érettségit. Most nyári szünet van, keresek neked egy
megfelelő iskolát. Ezenkívül egy angol tanfolyam sem árt. És hidd el, hathatós
eszközeim vannak arra, hogy kiváló eredményeket érj el – simította végig Ella
haját a férfi. Hirtelen megragadta a karját, és szinte kivonszolta a konyhába.
Fogott egy széket, kifordította, s letelepedett rá.
– Vetkőzz – szólt. – Most szépen
kiderítjük, alkalmas vagy-e munkára.
Kissé gúnyosan felnevetett, karjait a
mellkasa előtt összefonva várt. Ella remegő kézzel gombolta kis szoknyáját,
majd a blúznak látott neki, de az apró kis gombokkal meg kellett küzdenie.
Mikor végre lehullott a könnyű kis anyag, Ákos még a vártnál is igézőbb
kebleket pillantott meg. Néhány pillanat múlva a fekete csipkés melltartó is a
földön landolt. A férfi elismerően nézte a szép, halovány bimbókat. A tétova
ujjak most a bugyi körül matattak, végül az is lecsúszott a hosszú combokon.
– A harisnyatartót hagyd – állt fel
Ákos. – Gyere ide, állj szépes terpeszbe, és hajolj a székbe. Támaszkodj le az
alkarodra.
Ella szó nélkül teljesítette a
parancsot. Gyönyörű, kerek feneke magasba került, s kitárult a fazonra nyírt
punci is. Tökéletes, gondolta a férfi. Óvatosan megfogta a gésagolyókat
összefűző láncot, és lassan húzni kezdte. A nő halkan nyöszörgött, ösztönösen
összeszorította popsija félgömbjeit. Ákos hagyta visszacsúszni az éppen csak
felbukkanó gömböt. Várt, míg játékszere rá nem jött, mit vár tőle. Egy nagy
sóhajjal a fenék ellazult. A golyók egymás után bukkantak elő, amit Ella halk
nyögdécselése kísért, ami éppen úgy lehetett a szégyen hangja, mit a gyönyöré.
Ezt majd kiderítjük, gondolta a férfi, és a golyókat a szék mellé dobta.
Mindenesetre, most mást fogunk csinálni. Az anál szex nem olyan nagy
ördöngösség. Ha az elsőt élvezed, akkor a többi sem esik majd olyan nehezedre.
Ha nem, akkor gyűlölni fogod. Majd ő tesz róla, hogy Ella remegve várja a
popsinyílásba hatoló vesszejét, és a remegést a vágyódás okozza. A spanking
mást tészta. Azt el kell viselni.
– Most kiderítjük, hogy viseled a
fenekelést. Semmi extra. Bármikor szólhatsz, hogy hagyjam abba. Hívok neked
taxit, és elmész. Ha maradni akarsz, a kezed lenn marad, a popsid fenn, nem
nyúlkálsz hátra, és egy nemet sem akarok hallani. Ha kedved tartja, nyugodtan
jajgass, csak a miénk az emelet, és még az is hangszigetelt.
Az utolsó hang sem halt még el, Ákos
máris lecsapott a megfeszült hátsóra. Tenyere nagyot csattant bársonyos bőrön.
Ella meglepetten felszisszent, majd sokáig csendben tűrte a pirosodó popsijára
záporozó ütéseket. A férfi nem kímélte a tenyerét, hamarosan neki is éppen
annyira sajgott a tenyere, mint a lánynak a popsija. Mikor a rugalmas félgömbök
lángvörösen virítottak, komótosan kihúzta a nadrágjából a szíját. Kettéhajtotta,
majd megrántotta. A csattanástól Ella összerándult, riadtan hátrapillantott,
hogy megnézze, mi vár rá. A vastag szíj nem sok jóval kecsegtette, de nagyon
gyorsan megtapasztalhatta, milyen érzés, mikor egy bőröv hasogatja a
simogatáshoz szokott hátsóját. Égett, csípett, perzselt, ahogy lecsapott. Az
ütés nyomán tűz áradt el a popsijában, aminek nem volt ideje kihunyni, mert már
jött is a következő.
Ezt már igazán nem lehetett szó nélkül
kibírni. Minden egyes csapás után panaszos nyögés hagyta el ajkait, amely egyre
hangosabb lett. Végül, mikor a szíj egy rendkívül érzékenyre gyúlt területre
csapódott, hangosan felsikoltott. Eddig igyekezett mozdulatlanul tartania
magát, mert azt képzelte, a férfi ezt várja tőle, de most hatalmasat rándult. A
félgömbök összeszorultak, ismét ellazultak. Ella megriszálta csípőjét, hátha ez
segít egy kissé csillapítani a lángokat.
Ákos elbűvölve nézte vörösen izzó popó
táncát. Várt egy kicsit, majd az eddigieknél jóval nagyobb erővel, s gyorsabban
kezdte ütlegelni a feszes halmokat. A lány vonaglott panaszosan kiabált.
Szívesen végigsimította volna kínlódó, égő félgömbjeit, de tartotta a számára
előírt pózt. Csak egyre jobban felágaskodott, s egyik lábáról a másikra
helyezte a testsúlyát. Meg-megvonaglott, fejét felkapta, majd újra
lehorgasztotta. Próbálta izmait megfeszítve tartani, hátha úgy kevésbé hasogató
a fájdalom, de nem bírta sokáig. Újra ellazult, majd összerándult a záporozó
ütések alatt.
A férfit felizgatta a látvány, s a vele
járó hang. A szíj csattogása, Ella nyögései, sikolyai, a kitáruló, összezáródó
popsi, amely már olyan vörös, és forró volt, hogy szinte felforralta maga körül
a levegőt. A sima bőrt itt-ott kis hurkák tarkították, de egyik sem vészes,
sehol sem repedt ki a bőr. Ákos igazán értette a dolgát, kevesen tudnak olyan
kis kárral ennyire megszenvedtetni egy női hátsót, mint ő.
Eldobta a szíjat, és lassan egy
konyhaszekrényhez ment. Hátat fordított a lánynak, aki kísértésbe esett, hogy
gyorsan végigsimítsa fájdalmasan lüktető ülepét, de mégsem tette. Nem kapott rá
engedélyt. Zihálva szedte a levegőt, és nem is tudta mit gondoljon. A
gésagolyóknak hála eléggé fel volt izgulva, mikor a fenyítése elkezdődött, s a
tenyeresek egy idő után inkább izgatták, mint fájtak neki. De a szíj kemény
volt, néha alig tudta megállni, hogy kegyelemért ne könyörögjön. De most, mikor
szünetelt a fenekelés, a popsiját izzító tűz lassan elterjedt az egész
testében, s puncijában olyan feszítő érzést keltett, mit mikor már alig várta,
hogy beléhatoljon egy kemény dákó.
Figyelte a férfit, ahogy a kezébe vesz
egy fakanalat, s nagyot nyelt. Nem tudta eldönteni, hogy akarja-e a folytatást,
vagy sem. Azt pedig végképp nem tudta, hogy akkor is így izzana-e a teste, ha
előtte nem kell felhelyeznie a golyókat.
Sok ideje nem volt ezen tűnődni, mert a
fakanál feje már csattant is magasba tartott fenekén. Egészen más érzés volt,
mint a szíj. Intenzívebb, fájdalmasabb, jobban egy helyre koncentrált. Ákos
hármat- hármat ütött ugyanoda, és az ütések egyre erősödtek. A sorozat utolsó
darabját Ella mindig hangos kiáltással, összeszorította popsival fogadta. Az új
sorozat első ütését mindig az ellazult halmokra kapta. Próbálta húzni az időt, és
sokáig összeszorítani a halmokat, de hamar rájött, hogy akkor az első ütés
éppen olyan erős, mint az utolsó. A feneke érzése szerint duplájára dagadt, a
bőr fájdalmasan feszült rajta. Minden ütésnél azt várta, mikor fog felrobbanni.
Kis szünet következett. Ákos elégedetten
nézegette a remegő popót. Megfordította a fakanalat, a nyelével végigsimította
parázsló gömbölyűséget. Óvatosan nekinyomta a tiltakozva engedő popsinyílásnak.
A nő megfeszült, hirtelen erős remegés futott végig a testén, s nagyot nyögött.
A férfi várt, míg a test lassan ellazult. Ella láthatóan megadta magát, sőt
popsiját még egy kicsit feljebb, s kijjebb is nyomta.
– Utolsó tíz – szólt rekedten a férfi,
majd a fakanál nyelével alaposan ráhúzott a felé tolt hátsóra. A lány olyan
hangosan sikoltott fel, hogy az következő egy órában csak rekedten tudott
megszólalni. A fakanál másodpercenként újította meg a kihunyni amúgy sem akaró
tüzet a kíntáncot járó popóban. Végtelen hosszú időnek tetszett, míg végül
meghallotta:
– Tíz!
Nem mert felegyenesedni, de Ákos
megfogta a karját, és segített neki visszanyerni az egyensúlyát.
– Simítsd végig nyugodtan – szólt, s jó
példát mutatva, gyengéden magához húzta a nőt, két tenyerét rászorította a
forróságot sugárzó rugalmas gömbökre. Pár pillanat múlva hátralépett,
megfordította Ellát, és figyelte, ahogy a lány gyengéden simogatja, gyúrja
magát. Kis sóhajjal igazított mereven ágaskodó tagján, de úgy döntött, ennek
most még nincs az ideje. Ha ezt a lányt választja, kénytelen lesz némi türelmet
mutatni. Ez a fenekelés igen kemény volt, s Ella nagyon jól viselte. A
következő néhány majd nem lesz ennyire intenzív. Inkább majd a pozíciókkal
játszadoznak, és persze azzal izgató, szűk kis bejárattal.
Már amennyiben a lány marad.
Elővette a zsebéből az ajtónyitó
kártyát, és letette az étkezőasztalra. Várt. Ella szeme tágra nyílt, mintha
habozott volna egy pillanatra, de végül elvette.
– Adok neked három napot, hogy
beköltözz. Addig nem kereslek. Utána elviszlek majd ruhákat vásárolni.
Valószínűleg tartom, hogy a mostani ruhatárad a kukában végzi majd – mondta
Ákos az ajtó felé lépkedve. Mielőtt kilépett volna a lakásból, könnyedén
magához szorította játékbabáját, apró csókot lehelt a szájára, és a fülébe
súgta:
– Mielőtt elindulunk felvásárolni neked
Pest legszebb, legdrágább ruháit, ötvenet fogok a legvastagabb szíjammal a
seggedre vágni. Azt akarom, hogy lángolva lüktessen, miközben a ruhákat
próbálod. És néhány egészen szűk farmert is kapsz majd.
Azzal kilépett az ajtón, s három teljes
napra magára hagyta Ellát, akinek ez az idő bőven elég volt arra, hogy
rájöjjön, a helyzet amibe került, nincs is annyira ellenére.