Erotikus fenekelés és/vagy nevelés

Megpróbálok Menta kérdéséire válaszolni (lehetőség szerint kevésbé dagályosan:)) ). Azt nem ígérem, hogy nem fogom ismételni magamat:), hiszen már elmondtam, mit gondolok erről, de úgy látom, hogy nem volt teljesen érhető...

Két ember akkor tud együtt élni, ha elfogadják egymást, kiegészítik egymást és ki tud alakulni valamilyen harmónia közöttük. Ez minden kapcsolatra igaz. Ha mind a ketten erős akaratúak, akkor állandó a harc, ha mind a ketten "alamusziak", akkor soha semmi nem lesz megoldva. Vagyis a jó kapcsolatban mindenkinek megvan a helye, szerepe - akkor tud működni, ha a két fél kiegészíti egymást.

Nincs ez másképpen a spanking kapcsolat esetében sem:) Természetesen szó sem lehet erőszakról, szó sem lehet olyanról, hogy a férfi a fizikai erejét használja. Amúgy ez inkább jellemző egy sima házasságra, mint egy spanking kapcsolatra....

Miért?

Egy sima kapcsolatban a férfi azért üti meg a nőt, mert mérges, részeg, és eleve egy durva gazember. Egy spanking kapcsolatban a férfi addig megy el, ameddig a nő akarja. Ha egy férfi nincs tekintettel arra, hogy a kislány milyen mélységű kapcsolatot szeretne - akkor az a férfi nem spanker.

Egy spanking kapcsolatban a férfi soha nem üti meg a nőt! Tudom, hogy ez nagyon furcsán hangzik, de tényleg így van. Egy spanking kapcsolatban a férfi tulajdonképpen kiszolgálja a felesége (élettársa) igényeit. Ha a lány azt akarja, hogy ő döntsön minden fontos kérdésben, és a pasi csak este, amolyan előjátékként paskolja el a popsiját - a pasinak ezt kell tennie. Ha a lány azt akarja, hogy a pasi döntsön helyette mindenben, akár a szőnyeg színében, akár a ruházatban - egy pasinak ezt kell tennie, akkor is, ha nincs esztétikai érzéke:) (És persze a pasi találékonyságán múlik, hogy oldja meg a problémát - pl. azt megparancsolja a lánynak, hogy ő válasszon szőnyeget, ruhát, és ha a pasinak nem tetszik, akkor a lány porolást kap:) ).

Ez minden szinten játék. A kislány eldönti, hogy milyen mélységben akar, szeretne spanking kapcsolatot. A pasi eldönti, hogy ez egyrészt elég-e neki, másrészt belefér-e a határai közé. Ha nem, akkor nemet kell mondani a kapcsolatra. Azért nem fenekelheti el a lányt, hogy olyat akarjon, amit a pasi szeret. Ha elfogadja, akkor pedig tiszteletben kell tartania a kislány elvárásait.

Vagyis amikor "büntető", vagy "nevelő" fenekelésről beszélek, akkor nem arra gondolok, hogy a pasi fenekeléssel belekényszeríti a kislányt egy olyan kapcsolatba, amit ő szeret. Éppen ellenkezőleg. A pasi elfogadja, hogy a kislány olyan kapcsolatot szeretne, ahol ő saját akaratából átruház a pasira bizonyos jogokat. Ő nem akar a pénzügyekkel foglalkozni, nem akar ügyeket intézni, hivatalokba járni, stb. És azt várja el a pasitól, hogy ha ő "gyerekesen" viselkedik, akkor a pasi figyelmeztesse, fenekelje el, hasson rá. Ami duplán jó: egyrészt a pasi megoldja azokat a dolgokat, a kislány pedig élvezi a következményeket:)

Ugyanis a fogalmak nagyon tágak lehetnek:) Amit pl. én "büntető" fenekelésnek tartok (mondjuk nem simogatom meg a popsit, sarokba állítom, ha ő ellenkezik, stb.), az lehet egyben a kislány titkos vágya:)) Ha belegondolsz, azért abban lehet izgalom, ha nem érhetsz a tűzforró popsidhoz, és én sem simogatom, dörzsölöm meg. (Az is érdekes kérdés lehet, csak zárójelben, hogy melyik okoz nagyobb élvezetet - ha a pasi megsimogatja az elnáspángolt popsit, vagy senki sem nyúlhat hozzá? Persze ez csak egy pillanata a porolásnak, hiszen a "büntető" fenekelés is "erotikus" fenekelésbe torkollik előbb-utóbb - amikor már a popsi simogatása a legkisebb dolog:))) ).

És természetesen egy kapcsolatban a nő is lehet domináns. Nincs abban semmi rossz. Rengeteg olyan pasi van, aki szívesen vállalja a "sub" szerepet. Egy ilyen pasi soha sem lesz boldog egy olyan kislánnyal, aki igazi spankee (vagyis aki szereti, ha elfenekelik). És soha sem lesz életképes egy olyan házasság, ahol a pasi "sub", a lány pedig "spankee".

Összefoglalva.

Egy kapcsolat mélységét a lány határozza meg. Ha lány nem akar "nevelő", "büntető" porolást, akkor a pasi nem alkalmazhat ilyet. De ha egy lány igényli, akkor a pasinak kötelessége megadni neki - ha belefér a saját határaiba. Hiszen a pasi is mondhatja azt, hogy én nem akarok felelősséget, nem akarok dönteni, nem akarok "nevelni" - én csak azt akarom, hogy ha hazamegyek, akkor a szex előtt feküdj a térdemre, én pirosra paskolom a popsidat, közben simogatom, majd jöhet az erotika:) És erre a kislánynak is tekintettel kell lenni - vagy elfogadja, hogy "csak" ilyen porolást kap, vagy más kapcsolatot keres.

A "csak"-ot nem véletlenül tettem idézőjelbe. Ugyanis ez nem valamilyen szint, ahol jobb, ha minél mélyebb. Nagyon jó tud lenni egy ilyen kapcsolat, ha mind a két fél ezt akarja. Ugyanilyen jó tud lenni két olyan ember kapcsolata, ahol a kislány elvárja a nevelést, a pasi pedig megadja neki. Érzelmi szinten nincs különbség a kettő között - hiszen mindkettőben mind a két fél megkapja azt, amire vágyik.

És ez a lényeg.

Ne menj olyan kapcsolatba, ahol nem azt kapod, amit szeretnél.

De visszakérdeznék: nem rosszabb egy olyan kapcsolat, ahol a lány vágyakozik a fenekelésre, a pasi viszont semmilyen szinten nem adja ezt meg? A kérdés persze költői. Csak arra akartam utalni, hogy igazából nem az számít, hogy mi történik egy kapcsolatban 2 ember között. Ha bármi olyan történik, amit mind a ketten akarnak, akkor az jó, akkor azt el kell fogadni, sőt, ez a cél. Akkor is, ha olyan történik, ami már nekem is sok, pl. mondjuk a kislány mellét korbácsolják meg - én soha nem csinálnék ilyet, akkor sem, ha a lány maga kéri. De biztos van olyan pasi, aki élvezi. És ha találkozik egy olyan lánnyal, aki szintén ezt élvezi... Miért lenne bármilyen ellenvetésem?

Én nem gondolom azt, hogy amit én szeretek, az az "etalon":))) Én ezt szeretem. Nem kényszerítek rá senkit. Tekintettel vagyok a másik félre, a kislányra. Ha ő is azt akarja, akkor az szuper (ilyen azért ritka). Ha kevesebbet akar, akkor eldöntöm, hogy belemegyek-e - de ha igen, akkor nem léphetem, nem is lépem át azt a határt, amit a lány húzott.

Soha nem ütöttem meg lányt méregből. Soha nem ütöttem meg lányt olyan testrészén (pl. arc), amit ő nem akart. Soha nem alkalmaztam "büntető" fenekelést olyannal szemben, aki nem vállalta fel, nem akarta, hogy "neveljem". Soha nem alkalmaztam fizikai erőt senkivel szemben (igazi erőről beszélünk, és nem a "játékról").

És végére, amit már írtam. Ha egy kislány játékost porolást akar, akkor azt kell kapni. Ha egy kislány nevelést akar, akkor azt kell kapnia. Ha egy kislány teljes önfeladást akar, akkor azt kell kapnia.

Erotikus fenekelés és/vagy nevelés

Én nem akarok senkit sem rábeszélni a fenekelés más aspektusaira:), csak reagálok a felvetésekre.

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nagyjából 30 éve fenekelek lányokat. Persze voltak kisebb-nagyobb szünetek, de tényleg mondhatni, hogy lassan 30 éve volt az első porolásom. Ezalatt nagyon különböző lányokkal volt kapcsolatom, kezdve a teljesen játékos, mondhatni, hogy az erotika széleit súroló fenekeléstől, egészen a teljes mélységig (ami szerintem már jóval több, mint spanking).

Volt olyan kapcsolatom, amikor a kislány a fenekelés iránti vonzalmát teljesen külön választotta a mindennapi élettől (a való életben inkább dominánsabb volt, és a spanking területén is mindennek úgy kellett történnie, ahogyan ő akarta - olyan módon náspángolni a popsiját, amit ő szeret, és ebből nem nagyon engedett). Ez is jó volt. Tényleg. Nagyon élveztem, lassan 8-9 éve ismerem:)

Volt olyan kapcsolatom, amikor a fenekelés igazi játék volt. Vagyis egy kicsit keveredett a való világ, és a fantázia. Itt a kislány már valamilyen szinten belevonta a mindennapi dolgokat az erotikus játszadozásba. Mondjuk szerintem ez a legáltalánosabb. Amikor olyan dolgokat csinál a kislány, amiért tudja, hogy fenekelés jár - és pont ezért is csinálja. Amúgy nem locsolna le másokat, vagy nem beszélne csúnyán, vagy nem késne el a taliról. Azért csinálja ezeket, mert tudja, hogy ezért fenekelés jár - ő pedig azt akarja, hogy elverjék a popsiját.... Nagyon jó tud lenni:)

Volt olyan, amikor a spanking többet jelentett, jóval mélyebb volt (bár ez érdekes kérdés....), és párosult mellé egy felelősség, egy mondhatni amolyan igazi "domináns férfi - kislány" kapcsolat. Ahol a spanking nem csak élvezetet jelentett, hanem bizonyos tekintetben túlnőtt azon. Olyan, mintha az ember a gyermekét terelgetné a helyes útra - persze teljesen más aspektusban. Ez is jó volt. Sokáig tartott. Persze az idők során azért módosult, átalakult, de... Elképesztően meghatározó emlékek.

És volt olyan kapcsolatom is, amely már messze túlmutat mindenen. Ami szinte már a teljes feladásról szól, a teljes engedelmességről, a teljes dominanciáról. Amikor a kislánynak akkor is engedelmeskednie kell, ha a pasinak nincs igaza. Akkor is el kell fogadnia a büntetést, ha annak igazából nincs is oka. És bár én tényleg komolyan gondolom, még a fantáziáimban is csak olyan történetet tudok elfogadni, amelyben a pasinak oka van a porolásra, és nem csak a saját szadista elképzeléseit éli ki.... - ez is nagyon jó tud lenni.

Miért?

Miért tudom azt mondani, hogy mind a 4 dolog nagyon jó tud lenni? (És persze ezek csak a sarokpontok, ezek között rengeteg átmenet lehet, van, mindet nem lehet felsorolni).

Egyrészt azért, mivel minden esetben az történt, amit a kislány akart. Nem léptem át a legkeskenyebb ösvényt sem. Nem az a lényeg, hogy én erotikus fenekelést akarok, nevelést akarok, D/s kapcsolatot akarok - a lényeg az, hogy a kislány megkapja azt, amit akar. És ha ez belefér az én határaim közé - akkor olyan élményt nyújt, amiért érdemes élni.

Vagyis nem akarok senkit rábeszélni semmire:) Mindenki merüljön bele olyan mélységekbe, ami neki még jó, élvezetes, elfogadható. Az elsőként említett kislány esetében soha nem merülne fel, hogy a fenekelés valamilyen módon nevelésnek is felhasználható lenne. Az utolsó esetben ez olyan részletkérdés, hogy talán még a felvetés is sértő:))

A végére pár kiegészítés.

Bár a címben a "nevelés" szó szerepelt, de igazából arra utalt, hogy csak erotikus fenekelés, vagy lehet ettől több. Lehet pl. nevelés, büntetés, motiváció, vagy teljes önfeladás? És szerintem minden lehet. Mit szóljon egy pasi, ha azt kérdezik tőle: "Annyira sem szeretsz, annyira nem figyelsz rám, nem törődsz velem, hogy ezért legalább alaposan elfenekelj?". És ez is megtörtént már velem.

Én úgy látom, hogy ha a kislányok elfogadják, élvezi, hogy elfenekelik, akkor egy jelentős részük ezt felhasználja (felhasználhatja) másra is.

Ilyen pl. a lelkiismereti dolgok kezelése. Vagyis ha tudják, hogy valami rosszat csináltak, akkor a lányok nagy részénél fontos, hogy legyen valamilyen "feloldozás" (talán erre alapult a katolikus egyház gyónási gyakorlata??). Megvesznek egy drága cuccot, tudják, hogy sokba kerül, de valami mégis kényszeríti őket erre. Ha egy pasi csinál ilyet, akkor neki is van egy kis "lelkiismeret furdalása". A lányoknál is van. Ezt fel lehet oldani egy úgynevezett "büntető fenekeléssel", ami igazából nem sokban különbözik attól, amit a kislány élvez, csak egyrészt a tudat, hogy most már miatt kapja, másrészt egy-két jelképes mozzanat, ami figyelmezteti erre (nincs simogatás, stb.). Érdekes, hogy pl. a fenekelés intenzitása, erőssége semmilyen szinten nem összefüggésben azzal,hogy az adott porolás erotikus, vagy esetleg "nevelő", vagy "büntető". Én általában jóval komolyabb porolást osztottam ki eddig erotikus fenekelés közben, mint más módon. Egy-egy erotikus fenekelős talim általában egész napos játszadozást jelentett, mivel Záhonyból nem olyan könnyű kislányokkal talizni. Ha összejön, akkor azt nem szabad kihasználatlanul hagyni - vagyis a teljes idő porolásos játékokkal telt el. Egy-egy "erotikus" porolás 6-8 óráig tartott, és több ezerszer komolyabb hatással járt, mint bármilyen "nevelő", büntető fenekelés.

Nem a fizikai hatás dönti el azt, hogy egy porolás "erotikus", vagy "büntető"......

Vagy ilyen lehet a porolás, mint motivációs eszköz. Természetesen egy kislány (vagy pasi) nem fog leszokni a cigiről, csak attól, ha elfenekelik. Főleg akkor nem, ha eleve élvezi a porolást:) Viszont lehet egy plusz motiváció, egy olyan segédeszköz, ami ha csak 5-10 százalékban támogatja a kislány elhatározását, akkor ennyivel nagyobb az esély a sikerre. Vagyis ha egy kislány le kar szokni a cigiről, akkor a spanking szerintem tud ebben segíteni. És lényegtelen, hogy a kislány azért szokik le, mert nem akar porolást - kisebb rész, szerintem:) -, vagy azért, mert a fenekelés egy másfajta élvezetet nyújt, ami elnyomja a cigi utáni vágyat. Vagyis ha minden cigi után elfenekeli valaki, akkor olyan plusz érzelmi dolgokkal töltődik fel, ami fel sem tud érni a cigi hatásával.

Persze a spankingról ugyanilyen nehéz leszokni, de a fenekelés szerintem azért sokkal egészségesebb:) És a porolásról nem is kell leszokni. A legjobb, amikor a kislány már csak azért vesz cigit, hogy kiprovokálja a porolást, és igazából már az okoz neki komoly gondot, ha rá kell gyújtania - a következő lépés egyszerűen már csak az, hogy adni kell neki egy másik játszóteret, és akkor elfelejti a cigit örökre....

Vagyis...

Nem akarok meggyőzni senkit semmiről:) Nem is tehetném. Ami nekem tetszik, az eleve gátat szab ennek:) Viszont azt tudom tanácsolni, hogy nem kell feltétlenül leragadni egyetlen aspektusnál. Főleg a kislányoknak szól ez a tanács:) Sok minden lehet a spanking mellett, mögött. Amit szeretnél, azt valósítsd meg. Semmi sem kötelező, de nincs semmi gát:)

A pasiknak pedig csak azt tudom mondani, hogy figyeljünk a lányokra. Nem szabad túllépni a határvonalat, amit ők húznak - de simán lehet tágítani a saját korlátjainkat, amíg a kislány akarja:)

(Úgy látom, hogy nem szabad a géphez ülnöm, ha sokat dolgozok, és a munka után megiszok 1
Várda keserűt és 2 sört... Ilyenkor túl sokat beszélek, túl sokat írok. És túl dagályos kezdek lenni:) Ja, amúgy 2 és fél sör:))) ).

Erotikus fenekelés és/vagy nevelés

Mivel hiába vártam, hogy Verucika elkezdje ezt a témát (szerintem ezért is megszavazhatunk neki egy kis büntit...:)) ), így akkor felhozom én. Szerintem ez egy olyan téma, ami nagy vitákat tud kavarni (ami nem is baj:) ).

Szerencsére Menta már írt ezzel kapcsolatban, így nagyjából az ő felvetésére fogok reagálni. Vagyis a kiindulási pont a következő:

"tönkrement egy berendezési tárgy, legyen egy szőnyeg.... Venni kell helyette másikat. A pasinak a zöld, a kislánynak a sárga tetszik. Melyiket fogják megvenni? A pasi akarata érvényesül? Netán alapos fenekeléssel győzi meg a kislányt, hogy neki is a zöld tetszik, és nem a sárga. Vagy, mint egy "normális" kapcsolatban, keresnek kompromisszumot, ami mind a két félnek megfelel...?"

Először is szögezzük le, hogy nem mindenki alkalmas egy olyan kapcsolatra, amelyben az erotikus fenekelés mellett a nevelés is elfér. Eleve kell 2 olyan ember, aki az adott szerepüket elfogadják, és megfelelő módon (konzekvensen) játsszák (főleg a pasira vonatkozik a következetesség igénye).

Nagyon fontos, hogy a pasi teljes mértékben tisztában legyen magával, tudja, hogy mi az erénye, mi a gyengesége, és ezt el fogadja. Vegyük Menta példáját. Én tudom, hogy nem túl jó az esztétika érzékem. Vagyis nem tudom, milyen szín milyenhez passzol, mihez mi illik. Így hülye lennék, ha vitába szállnék egy kislánnyal a sárga szőnyeg ügyében (vagy bármilyen szín ügyében). Viszont van (lehet) olyan része a dolognak, amelyben én vagyok otthon (pl. méret - nem fér be -, ár - mennyibe kerül és mennyi pénzünk van -, praktikum - milyen vastag, mennyire lesz meleg, vagy esetleg csúszni fog a padlón...). Ezek között lehet olyan, ami létfontosságú - nem veszek olyan szőnyeget, ami nem fér be a szobába, vagy olyan drága, amit nem engedhetünk meg -, vagy lehet olyan, amelyben meggyőzhető vagyok (pl. nem túl vastag, de ennek is vannak előnyei).

A szín miatt én biztosan nem fenekelném el a kislányt, sőt, a számat sem húznám el, rábíznám magamat (persze nagyon extrém esetet kivéve, amikor olyan színösszeállítást szeretne, amiről még én is tudom, hogy ütik egymást:) ). De még a pénzügy miatt sem fenekelném el egyből, hanem elmondanám, hogy ez drága, és nem tudjuk megvenni. Ha ezt a kislány elfogadja, akkor rendben. Ha nem, és továbbra is ragaszkodik ahhoz a szőnyeghez, akkor még mindig tennék egy kompromisszumos javaslatot (megvesszük, de akkor valami más dolgon kell spórolnunk). Ha viszont ezt sem fogadja el, akkor én bizony fenekeléssel adnék nyomatékot az "igazamnak":)

Vagyis természetesen a kislány nem veszítené el a személyiségét, az nagyon rossz lenne. Egy csomó területen maximálisan övé lenne a döntés - ahol én gyenge vagyok, vagy nincs érzékem. Szinte minden téren meglenne a lehetősége, hogy meggyőzzön, vagy kompromisszumos megoldás szülessen. De ha nem tud érvékkel meggyőzni, és nem fogadja el kompromisszumot, akkor az már nem más, mint hiszti, gyerekes viselkedés - nincs más megoldás, csak a porolás.

Egy megtörtént példa. Nem szólok bele, hogy milyen csizmát vesz a kislány. Nem értek hozzá, nekem csak az a lényeg, hogy meleg legyen, de elfogadom, hogy egy kislány esetében más lehet a fő szempont. Viszont! Ha egy olyan csizmát vesz meg, ami szerintem nem lesz meleg, megveheti, de ha később panaszkodik, hogy fázik a lába benne, akkor olyan porolást kap, amit sokáig emlegetni fog:)

Vagy ha látszik, hogy a sarka nagyon gyenge, főleg vonattal történő bejáráshoz, ennek ellenére megveszi, majd pár nap alatt kitörik a sarka.... Persze én is "gyenge" vagyok néha, és előfordult már, hogy ilyenért nem fenekeltem el a kislányt, hanem megvehette a második csizmát. Ami hasonló volt az elsőhöz, és szintén csak pár napot bírt ki. Ezek után viszont már nem maradhat el a porolás....:) Persze ezek után a 3. csizmát is meg lehet (kell) venni, de az már azért tartósabb...:)

Vagyis nem mindig ragaszkodom ahhoz, hogy én döntsek. De ahhoz igen, hogy ha nem fogadja el a kislány az én javaslatomat, akkor vállalja a saját döntésének következményét. Ha meg akar venni valamit, amit én nem tartok jónak, megfelelőnek, akkor elmondom a kifogásaimat. A kislány vagy elfogadja, és mást választ, vagy ragaszkodik az eredeti elképzeléshez. Viszont azzal tisztában kell lennie, hogy ha nekem lesz igazam, akkor az komoly következményekkel fog járni a popsijára:)

Még sok mindent lehet ezzel kapcsolatban írni, de várom az ellenvéleményeket:) És komolyan remélem, hogy lesznek. Hiszen csak a viták tudják előre vinni a dolgokat. Arról nincs értelme beszélni, hogy pl. "a fenekelés azt jelenti, amikor egy pasi rácsap egy kislány popsijára", hiszen ezzel mindenki egyetért:)

Nyomok és hatások

Mivel felmerült egy-két kérdés Menta és Mondy írásában, így inkább itt reagálok.

Az, hogy milyen látható nyomok maradnak, egyrészt függ a kislány popsijától (bőrétől), valamint a felvezetéstől, bemelegítéstől. Vannak olyan kislányok, akiknek nagyon hamar pirosodik a popsijuk (és általában hamar el is múlik), és vannak olyanok, akiknél szinte alig, vagy nagyon sok fenekes után. Egy pasinak ezért is nehéz elsőre, ismeretlenül eldöntenie, hogyan hat a kislányra a porolása - gyakori hiba, hogy egy pasi el akarja érni a szokásos színt, miközben már a kislány popsija nagyon sokat kapott, csak éppen kevésbé látszik.

Sajnos nekem is kevés olyan kapcsolatom volt, ahol a nyomok utóéletét tudtam volna vizsgálni (pedig tényleg nagyon szeretném:) ), így nem tudok szabályt mondani, de szerintem kevésbé marad nyom, ha fokozatosan melegítjük be a popsit. És persze akkor, ha porolás közben odafigyelünk a kislányra, és azt a részt, ahol esetleg mélypiros, kikerüljük. De az biztos, hogy sokkal tovább lehet fenekelni, ha betartjuk a fokozatosság elvét. És ilyenkor fordulhat elő, amit Mondy említett, hogy a nyomok már régen elmúltak, de azért mégis lehet érezni a hatást:)

A pasi felelősségével kapcsolatban egyetértünk:) Akkor is sokkal nagyobb a pasi felelőssége, ha egy nagyon komoly, nagyon mély spanking kapcsolatban náspángol:) Én ezért is szoktam előnyben részesíteni a pucér popsis porolást - de minimum a popsi megtekintését egy-egy fenekelés után.

Milyen érzelmi töltés marad a pasi számára? Azért egy ideig fizikai hatás is marad, főleg akkor, ha sokat kell a farmert kézzel porolni:) De komolyan, mivel a kézzel fenekelés mindig alap, így hosszabb-rövidebb ideig a pasi is érzi az utóhatást. Nekem volt olyan, amit írtam, hogy 10-12 óráig éreztem a tenyeremet. De olyan gyakran előfordul, hogy a vonaton még érzem:)

Én nem tudok a több pasi nevében beszélni, de nekem sokkal fontosabb a fizikai hatástól az érzelmi feltöltődés. Amikor egy taliról megyek haza, a vonaton egy jóleső fáradtság tölt el, és nagyon kellemes emlékezni a történtekre. Amikor kettes talikról mentem haza, akkor ilyenkor mindig feldobott, ha a kislány felhívott, vagy sms-t küldött, és tudatott arról, hogy még mindig érzi a "kezem nyomát":)

Szerintem mivel pasik vagyunk, így szerintem mi spanking terén is hasonlóan működünk, mint a sima szex esetében. Vagyis nálunk nincs olyan elnyújtott "élvezet", mint a lányoknál. Persze ezen a téren lehet irigykedni a lányokra:)))

Azt nem hinném, hogy a pasik ezért szeretnék, hogy viszont fenekeljék őket. Én eleve nem nagyon tudom megérteni, hogyan lehet ilyen kettős énje valakinek. Szerintem aki mind a két oldalt kedveli, az igazából egyiket sem tudja "kiélvezni". Hiszen engem nem csak az az X perc izgat, amikor a térdemen fekszik egy kislány, hanem az egész dolog: valamit csinál a kislány, ami eleve reakcióra késztet engem (ha nem olyan a látásmódom, akkor lehet, hogy ezt figyelmen kívül hagyom), majd fenyegetem a kislányt, kialakul egy "párharc", ami végül a porolásba torkollik, de ezt még követi egy "utójáték":)

Egy példa... Tegnap láttam a Fagyos folyó lovasa című sorozatot, amelyben 2 nő veszélyes banditák után megy, akik majdnem megölik őket. Az egyik nő vőlegénye és a fiai megmentik őket. A férfi nem spanking fan, vagyis azon kesereg, hogy majdnem későn érkezett, és az ő hibája volt.... Ha én lettem volna a helyében, akkor minimum egy fenyegetés elhangzott volna tőlem, hogy mind a ketten megérdemelnének egy alapos porolást, hogy ilyen felelőtlenül viselkedtek, és ilyen veszélynek tették ki magukat... De ilyet csak olyan ember reagál, akinek az életét meghatározza a kislányok fenekelése, és el sem tudom képzelni, hogy mit reagált volna egy olyan pasi, aki mind a két oldalt szereti... Ő magának kért volna fenekelést, mivel majdnem elkésett???? De hát mindent megtett, a lányok hibáztak....

Vagyis amikor egy dologra reagálok, akkor az ösztönös, az abból fakad, ahogyan érzek, amilyen vagyok. Ha egyszerre vagyok spanker és spankee, akkor egy adott dologra egyszer így, máskor pedig amúgy fogok reagálni??? Egyszer domináns vagyok, majd sub?

Ez tőlem nagyon messze van:)

Fenekelés utáni nyomok

Szerintem kifejezetten kívánatos, és velejárója a dolgoknak, ha a porolás után nyomok maradnak. Minden kislány szereti érezni, hogy akire rábízza magát, nem csak úgy tessék-lássék fordít rá figyelmet. A felső határ számomra is az, hogy a bőr nem sérülhet, vér ki nem serkenhet.

Egy-egy kiadós porolás után nagyon jó érzés, ha hozzáér a "porolt" részhez a ruha, így felidézve, ha esetleg megfeledkeznék róla. Az pedig hab a tortán, ha se hozzáérni, se simogatni, dörzsölni nem lehet, mert a játék részeként a pasi nem engedi meg. Mindkét fél számára izgató lehet. Egyrészt a kislánynak, aki epekedve várja, mikor oldódik fel a tilalom, másrészt a pasinak, aki a kezében tartja az irányítást, és közben a látványban is gyönyörködhet.

Nagyon izgató, ha egy porolást, ami bevezető volt, második porolás is követ. Egyrészt a nyomok még frissek, ahogy a bőr is érzékenyebb. Ilyenkor egy-egy lájtosabb rá-fenekelés is fokozottabb hatással bír.
Ilyenkor jöhetnek a házi praktikák. Krémek, és mindenféle vajákos varázslat, hogy másnap ép bőrrel lehessen, teszem azt, uszodába menni. Mit nem adnék érte, ha egy spanking kapcsolatban, NEM nekem kéne kenegetni ott, ahol szükség van rá... álmodozni lehet, az is majdnem olyan, mintha... :)

Olyan fenekelésben még nem volt részem, ami napokig tartó nyomokat okozott volna. Olyanban már igen, mikor több napon keresztül éreztem, hogy mi is történt. Ilyenkor bárhol, bármilyen helyzetben voltam is, mosoly ült az arcomra, vigyorogtam, mint a tejbetök, ha épp egy rossz mozdulat következtében hozzám ért a ruha. Úgy érezhettem, ez az én kincsem, az én titkom. Bármikor felidézhetem, bármikor mosolyoghatok rajta. Afféle szellemi táplálék volt, amikor épp nem volt mosolyfakasztó a helyzetem. Természetesen nem csak ebből lehet meríteni, erre bármilyen pozitív élmény alkalmas lehet.
Ha elég mély, és elég intenzív: ezen van a hangsúly. Ezért kellenek a nyomok. Afféle igazolás, a pasi részéről, ami elkísér: igen, még itt vagyok, még veled vagyok, ha fizikailag nem is. Olyan "még mindig rajtad tartom a szemem" (...ill. kezem:)) érzés.

Milyen érzelmi töltés marad a férfi számára? Hiszen rajta nincsenek nyomok. A kislány sincs már a közelében (...remélhetőleg újabb rosszalkodáson töri a fejét:)). Vagy egy pasinak nincs erre szüksége, abból kifolyólag, hogy pasi??? :):):) Elég a gondolat, hogy felidézze? Nem hinném....
Vagy ez az oka, hogy némely férfi szereti, ha viszont-fenekelik? Mennyi kérdés... és nagyon szeretném tudni a választ.

Érdekes volt, hogy az egyik blogtalin meglehetősen alapos porolást kaptunk mindanyian. Először kaptam ki ennyire, és amikor hazamentem, kicsit megijedtem a látványtól. Ugyan nem voltak kék-zöld foltjaim, de a vak is láthatta (volna), hogy valakinél nagyon kihúztam a gyufát. Ellentétes érzéseket keltett bennem. Örültem is, meg nem is. Két napig folyamatosan nézegettem, hogyan "változnak a színek". Viszont fizikailag semmilyen utóhatása nem volt. Legnagyobb meglepetésemre.... Hogy később is felidézhessem, lefotóztam, és néha szívesen előveszem a képeket. :)

Ellenben egy Vincénél tett veszedelmes, kettesben történt találkozás látszólag alig járt valamilyen látható nyommal. A hatását mégis napokig éreztem, sőt, egészen pontosan 3 teljes napig.
Nyilván eszköze válogatja, melyik milyen hatással bír.
Ennél sokkal fontosabb, milyen lelkiállapotban van éppen a kislány. Ha nincs a top-on, egy kézzel való light-osabb fenekelés is elérhet egy olyan szintet, amikor kénytelen felgüggeszteni a porolást.

Ricát kell idéznem: A pasik felelőssége, hogy elbírálják, meddig lehet játszani, mert ők azok, akik látják a porolás fizikai hatását, és ha elég összeszokott a páros, akkor a testbeszéd is elárulja, hogy mikor elég.
Nem tudom, más hogy van vele, amikor én vagyok a "szenvedő alany", nem mérem fel reálisan a helyzetemet. Addig feszítem a húrt, ameddig lehet. Nem is úgy érzem a fenekelés hatását, ahogy mondjuk 20-30 perccel később. Akkor sem szoktam megbánni semmit, csak többet sziszegek, és óvatosabb vagyok a leüléssel. :):):) de mindez örömmel tölt el, és örülök, hogy ezt csak később érzem, nem a "nevelés" közben.
A fenekelés közbeni lelkiállapot nálam teljes érzelmi káoszt jelent, de ez olyan jóféle káosz.

Szívesen játszom a gondolattal, hogy milyen lenne, ha "csíkjaim" lennének. Milyen lenne, ha tényleg napokig csak párnán bírnék ülni. Milyen, ha tényleg szükségem van "múlasztó" krémre, és nem csak azért, hogy a pasi kenegesse vele a "lelkemet". Milyen lehet, a sokat emlegetett: "bevizezem a popsidat, és úgy porollak el" hatás? :):):)

Nyomok és hatás

Szerintem ez az a téma, ami sokkal inkább érinti a kislányokat, mint a pasikat, hiszen nálunk fizikai hatás max. akkor jelentkezhet, ha kézzel poroljuk a kislányokat:) (Pont ezért is érdekes ez a téma.)

Zárójelben jegyzem meg, hogy nekem már volt olyan élményem, amikor órákig éreztem a tenyeremet... Mondjuk ez egy fogadásos játék volt: ki bírja tovább, ha csak kézzel fenekelem a kislány pucér popsiját:))

Szóval nyomok.... Valahol természetes, hogy aki spanking fan, az kedveli a piros színt:) Ezzel én is így vagyok. Vagyis elvárás, hogy a porolás után szép, piros legyen a kislány popsija. Látványnak is gyönyörű, a forró bőr érintése is extázist okoz....

Komolyabb nyomok? Ez elsősorban a kislánytól függ. Persze van egy határ: soha nem mennék el addig, hogy a vér kiserkenjen... De addig szinte bármi lehet. Persze ha a kislány kéri, hogy ne maradjon nyom, akkor arra figyelni kell. De ha nem gond, akkor nem zavar néhány csík:)

Szívesen okozok látható nyomokat? Igazából nem tudom. Eddig jóformán csak Vikivel voltam úgy, hogy a porolást követő napokban is ellenőrizni tudtam a popsiját:) Így nincs is sok tapasztalatom abban, hogy a fenekelésem másnap, vagy 2 nappal később milyen nyomot hagyott.

Büszke vagyok a "kezem munkájára"? Természetesen igen:) Legalábbis a piros popsi tekintetében mindenféleképpen. De valahol engem feldob az a fantázia, ha pl. egy nádpálca csík marad napokig a kislány popsiján, combján - és esetleg ezt más is látja.... Ez valahol visszavezethető arra, hogy minden pasi szereti jelezni: ez a jó csaj hozzám tartozik:) Egy "sima" kapcsolatban átöleli, megpaskolja, megcsókolja, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot vesz - itt csak rá kell mutatni a csíkra:))) (Persze ettől még nyugodtan lehet venni ékszereket:))) ).

Volt olyan élményem, hogy a kislánnyal egy nyilvános helyen találkoztam, és nem nagyon volt lehetőség a fenekelésre. A lányon egy rövidnadrág volt, amit fel lehetett húzni egy kicsit, ahogyan ült mellettem az étteremben, és a combjára lehetett paskolni. Igazából nem élvezem, ha comb elülső részét paskolom, de ebben a helyzetben nagyon jó érzés volt: ott maradt az ujjam nyoma...:)

Én egy dolgot nem szeretek: ha véletlenül okozok valamilyen nyomot. Az nagyon szörnyű tud lenni... Akkor is, ha csak 1 pici kék folt marad. És ilyenkor rosszabb, mintha csíkok maradnak - amiket mind a ketten elfogadunk....

A lányok nagyon jó képeket tettek fel. Nekem nagyon izgalmas Mondy utolsó előtti képe, amikor egy olyan kislányt fektet a pasi a térdére, aki előtte már nádpálcával kapott.... Milyen érzés lehet a csíkos popsit kézzel porolni? És persze nem a pasinak, hanem a kislánynak... :) Hiszen már sokkal érzékenyebb a popsi, ezerszer jobban érezhető lehet egy-egy "kézi fenekes"....

Shell pedig szinte egy teljesen új témát vetett fel: a porolás mint játék, szemben a büntető fenekeléssel... Persze szerintem a nyomok tekintetében ez indifferens. Hiszen úgymond "büntető" porolást csak olyan kislánynak oszt ki az ember, akivel nagyon mély a kapcsolata. Ilyenkor a nyomok megmaradása már nem okozhat gondot (hiszen csak én láthatom a kislány pucér popsiját - max. strandon, vagy valami hasonló helyen lehet kérdés, de az simán lehet a bünti része...).

Engem ilyenkor jobban izgat a kislány lelki világa. A játékos porolás estében nagyjából egyértelmű (bár minden pénzt megfizetnék, ha egyszer beleláthatnék egy kislány fejébe..:))) ), de mi van akkor, ha a kislány úgy érzi, egy nagyon is megérdemelt büntit kapott.... Megkönnyebbülés? Felszabadultság? Vagy csak az a tudat, hogy túl van a dolgon???

A fantáziámban természetesen az van, hogy olyan alaposan elporolom a kislányt, ha esetleg 1-2 nappal később csak rápaskolok a popsijára, akkor minden újra lejátszódik a fejében...:)

Kommunikáció

Akkor egy amolyan "zárszóféle" a kommunikációs témához...

Szinte az összes kislány elmondta (aki vette a fáradtságot, és írt), hogy nem jó a kommunikáció terén, nem tud igazán kommunikálni. Úgy vélem, hogy a gond nem az, hogy ne ismernék a kommunikáció eszközeit, vagy ne tudnák, hogyan kell használni őket. (Amúgy ez lenne a kisebb baj, ezeket simán el lehet sajátítani.) Véleményem szerint a baj forrása nem magában a kommunikációban keresendő, itt csak lecsapódnak a dolgok. Beszélhetünk verbális és non-verbális eszközökről, vagy bármi másról - ha igazából valamilyen belső gát eleve meghatározza a dolgokat.

Így nem is nagyon lehet megoldást találni, ezeket a gátakat mindenkinek magának kell lerombolnia. Persze én eleve próbálok valamilyen "mankót", segítséget nyújtani. Ilyen pl. a szabályrendszer. Erre támaszkodva nem kell kimondani, vagy leírni, hogy mit szeretnél - a játék keretein belül egyszerűen lehet jelezni. Nem kell azt mondani, hogy "szeretnék X fenekest" (elhiszem, hogy ezt nem könnyű kimondani), hanem csak azt kell összeszámolni, hogy milyen rosszaságot kell elkövetni.

Persze a szabályrendszer sem tud mindenre megoldást nyújtani, de azért szerintem eléggé jól használható - lenne. Ennek a következetes használatával ugyanis pár, komolyabb dolog kivételével szinte mindent meg lehet oldani (legalábbis eseti szinten). A komolyabb dolgokat pedig eleve jelezni lehetne, ha egyszerűen kilépsz, kiszállsz a játékból. Ez egyből mutatná, hogy valami nem jó, valami gond van. Persze magát a gondot nem kezelné egyből, de nagyon sok félreértést megakadályozna. És azt megértem, hogy magáról az esetleges okról nem könnyen tudtok beszélni, az lehet nagyon személyes, nagyon intim - de magát a tényt, azt, hogy valami miatt nem jó valami, azonnal jelezni lehetne.

A többi már csak a bizalmi szint kérdése. Természetes, hogy vannak olyan dolgok, amelyekről még 10-20 év ismeretség, barátság, vagy házasság után sem beszél az ember, nemhogy pár hónapos ismerősnek. Ezt az ember megérti, és nem is szabad erőltetni, mindenki annyira fedi fel saját magát, amennyire megbízik a másikban.

Vagyis, összefoglalva, nem tudok megoldást a kommunikációs bajokra:) De ha legalább annyit jelezünk a másik felé, hogy benne vagyunk a játékban, vagy éppen valami miatt nem, az már nagy lépés lenne. És ez azért nem olyan megvalósíthatatlan dolog... A többit már lehet csiszolgatni, formálni, fejleszteni. Fokozatosan meg lehet ismerni a másikat, meg lehet találni azt, hogy pl. hogyan jelezzük, ha már elég a porolásból. Ha ez az elején nem megy tökéletesen, az, szerintem, nem olyan végzetes baj. Hiszen vagy kevesebbet kapsz, vagy egy kicsivel többet. Nem hiszem, hogy bármelyik eset komolyan gondot jelentene....